Amikor felkérnek minket valahová zenélni, azt szoktam mondani: "Ha jól imádkoztok, ott leszünk." Mert ahogy Andrásnak is mondtam, nem is tudom, ilyenkor melyik kísértés erősebb, az Istenben való vakmerő bizakodás vagy az Ő gondviseléséről való kétségbeesés. Mert sosem tudjuk biztosan sikerülhet -e a zenélésünket összehozni. Ezt nem mi döntjük el. Tényleg nem. Az akarat meglehet, de hogy ki lesz ott, azt Isten dönti el és ő hozza össze. Mint most is. Amikor azt mondtuk, kellene, illene zenélnünk ezen a rendkívüli alkalmon, akkor azt hittük, nem leszünk csak ketten. Mi lesz ebből? Ilyenkor mindig olyan nagy bizalomra van szükség Isten felé. Elvállalni a lehetetlent, hinni a reménytelent.
Aztán úgy is maradt. Egészen az utolsó előtti napig, amikor Tündi jelentkezett, hogy jön. Hála Istennek! Na talán így már meg tudunk szólalni kicsit jobban. Őrangyalom azt súgta mielőtt indultam volna: "Ne csak a gitárod vidd." Ezt azt bedobtam még, ütőhangszert, furulyát... hátha csoda történik és lesz ki kézbe fogja, Alig egy órával a produkció előtt megjelent Szilvi. Aki évekkel ezelőtt velünk furulyázott.... és én megleptem őt a furulyával... Ő kissé tiltakozott, hogy majd 10 éve nem fogta a kezébe, de én azt mondtam, annál jobb alkalom ez most újrakezdeni. És megköszöntem őrnagyalomnak a gondoskodást. Szilvi végülis ugyanolyan jól csinálta, mintha abba se hagyta volna!!! Hála Istennek! Ráadásnak az utolsó negyed órában befutott Veronika, aki a szőlőhegyig szándékozott csatlakozni a menethez... Így énekelhettűk szinte teljes hangszereléssel, több szólamban: A mi Megváltónknak, hogy Jézus köszönöm néked, hogy bennem él a fény, és Szűzanyának, hogy: Én mindig bíztam benned vándorlásomon.
A végén, amikor a szemek könnyektől csillogtak, és felszállt a taps, csak ennyit tudtam mondani amikor Kismedvével beszélgettünk: Én nem értem, hogyan csináljuk ezt mindig, hogy ilyen szépen szól, ha elkezdünk zenélni. Föl nem tudom fogni. De ő megválaszolta nagyon jól: Hát ez azért van, mert nem ti csináljátok!
BIZONY ÍGY VAN EZ! Egyedül az Ég tudja ezt! Isten a mi Atyánk aki megteremtett és megadta nekünk ehhez a talentumokat, drága Jézus a mi Megváltónk aki elviszi helyettünk a terheket és segít odatenni az áldozatot, a Szentlélek aki megzendíti testünkben őnmagát, hogy szóljon általunk Ő maga, s az édes Szűzanya aki oltalmával segít összerakni minden lehetetlennek induló produkciónkat. Dicsőség az Úrnak, zengjen az ének az égig! Bennünk csak a bizalom és az elszántság, a talentumok, és a többit nem mi csináljuk! Köszönjük Uram! Köszönjük Szűzanyánk! Köszönöm, Hajnalvándor! DM.
