Fájdalom

Fájdalom járja át szívemet.
Elmerít, s nem látom bűnömet.
Nehéz megszólalnom is,
nincs ember, ki megsegít,
ketten maradtunk: csak én, s Te Uram.

Mondd meg, lelkemnek melyik kis zugát
nyissam fel, hogy megleljem bajom okát?
Mondd meg, mitévő legyek,
mert kevés a szeretet,
Mi megmaradt ennyi bánat után.

Ülj mellém Istenem,
fogd meg gyönge két kezem!
Érints meg lelkemen,
mutasd meg, hol van helyem!

Úgy érzem elfordult a világ,
elfogyott minden szó, mi enyhet ád.
Szívemen oly nagy bilincs,
Semmi más reményem nincs,
csak az Úr, aki életet ád!

Te vagy az Jézusom, aki viszel válladon.
Hordozol karodon, magányos utaimon.

Mikor elbotlom súlyommal én,
elsötétül fölöttem az ég,
mutasd meg utaimat,
erősítsd meg karomat
hogy a terheket elbírjam én.

Ilyenkor Istenem, senki más nincs énvelem.
Átadom életem, mélyítsd el kevés hitem,

Ha fájdalom járja át szívemet,
Ha elmerít s nem látom bűnömet,
Ha nehéz megszólalnom is,
Ha nincs ember, ki megsegít,
Ketten maradunk: csak én, s Te Uram.
Ketten maradunk: csak Te, s én, Uram.

Vigasztalás

Lágy szellő fújja arcodat
Hűsítse forró homlokodat.
Engedd ki égő könnyeid,
A fájdalom az, mi meggyógyít!
Csak mélyről látszik a magasság,
Csak sötétben világít fény.
Nem tudod mi az a boldogság,
ha nem borít el a mély.

Refr.
Hát engedd, hogy fájjon a bánat
bár úgy tünik túl nehéz,
Hidd el,Isten keze nem várat,
Megvígasztal, csak ne félj!
Szomorúság is kellhet,
mert nélküle nincsen jó.
Isten megmérte ezt a terhet,
elbírod, tudja jól!

Nap sugarát rád fordítja Ő,
könnyeidet letörölni jő.
Gondja van, hogy veled legyen az,
Kinek szelíd mosolya elég vigasz.
Azt hiszed lent vagy a föld mélyén
pedig angyalok visznek át
életed legnehezbb részén
melyből nyílik a menyország.

Refr.

Tudnod kell, hogy erőd van elég!
Eltervezte Isten azt már rég,
hogy terhed nem lehet, csak akkora
mit elbír minden Isten vándora.
Eljön majd újra a boldogság,
sötétség helyett a fény.
Ha megéled szívednek fájdalmát
körül vesz téged az ég!

Refr.

A föld vándora - Néked szól az ének...

Néked szól az ének, Isten, nézz le ránk!

Fohász száll szivünkből, hallgasd meg imánk!

Áldd meg azt, ki szívét Néked adja, s életét is,

Küldj erőt, éltetőt!

Kisérd el a vándort a keskeny út során,

Símogassa szellő fáradt homlokán.

Gyöngyöző verejtékét fogd fel, kincset ér az,

Lásd meg őt, a küszködőt!

Tövises út vár rá, de rózsát nyiss neki.

Borulj reá égbolt, kékséggel teli.

Lágy eső, arcáról az út porát lemossad.

Ha gyönge ő, pihentesd zöld mező!

Lámpásod az aki jó úton jár,

Földön a só és kovász.

Kíséri angyalod éj s napon át

Tűnik az éji világ!

Érkezzen meg mindig, ki segíthet neki,

Aki arcod fényét jelként viseli.

Igazság, s bátorság lesz útján vándorbotja,

Vezesd hát, s hitében ragyogj át!

Lámpásod az aki jó úton jár,

Földön a só és kovász.

Kíséri angyalod éj s napon át

Tűnik az éji világ!

Uram a szívem szavát hoztam el ma Néked

Uram a szívem szavát hoztam el ma Néked,

Fogadd el hát kérlek, jöjj, szívembe térj meg.

Rejts el két kezed közé, mondj tündérmeséket,

Borítson be fényed, jöjjön békességed!

Járja át porcikáim Isteni Szent Lényed,

Szűnjön meg a méreg, legyen csak mi léted.

Tűnjön el mind a világ, elhagyhassam Véled,

Figyeld amit kérek, hallgasd mit mesélek:

Elfelejetettem Hozzád jönni minden bajjal,

Batyum tele zajjal, tarisznyám ricsajjal.

Zsebemben telesírt zsebkendőim tucattal,

Kalapom panasszal, kendőm hulló hajjal.

Hiába mosom ruhám, süttetem a nappal,

Foltok nagy arasszal, utam benőtt gazzal.

Elhoztam mindent Hozzád, tisztíts meg havaddal,

Újíts meg Tavasszal, Nyarad mi marasztal.

Tudom, nem maradhatok, mennem kell az úton

Velem jársz én tudom, kezed meg is fogom.

Csak az a baj, hogy olykor olykor elengedem

Visz megszédült fejem, megvakul két szemem.

Nem akarom, hogy életem nyomasztó legyen

Segíts meg Istenem, hajts virágot nekem.

Engedd, hogy láthassalak, lelkem kiviruljon.

Új gyümölcsöt hozzon, Hozzád ragaszkodjon.

Lustaság, szertelenség, türelmetlen bánat,

Nőnek mint az árnyak, folyton hozzám járnak.

Gyomláld ki lelkem kertjét vezess át az úton,

Hídon, szakadékon, ne engedj átfutnom

Csakis Hozzád jutnom. 

Erdő menyországa

Erdő menyországa

Erdő menyországa gyógyítsad meg lelkem

Angyalok vigyázzák mindig minden percem!

„Nem történik semmi mi tnem tudsz kézbevenni,“

– tündérnyelven mondják: - „elég nekünk adni!“

S megjön ó minden jó manó.

Madárcsicsergéssel nyitogatják szívem.

Harmatcsepp balzsammal kenegetik lelkem.

Seregnyien vannak, s magamra nem hagynak.

Lombok koronáján lágyan elringatnak.,

S lényük ó, mindent átható.

Refr.: Fák és madarak, tündérek, kis halak,

kövek és jó patak kisérjen el!

Lényed így marad. Igaz és tiszta vagy. 

Nincsen jó ami nem érhet el, s eléd jön el!

Sietek ezentúl hozzájuk elmenni,

érintetlen völgyek titkait kutatni.

Érintetlenségük lelkem gyökerében.

Helyrehoznak mindent, megkérheted szépen,

S velük ó, nem hagy el a jó!

Refr.: Fák és madarak, tündérek, kis halak,

kövek és jó patak kisérjen el!

Lényed így marad. Igaz és tiszta vagy. 

Nincsen jó ami nem érhet el, s eléd jön el!

2009 május – Túrócszentmárton

D.M

Ég az a Tűz

Ég az a Tűz

1.Ég az a Tűz, lobban a láng, és nem marad már semmi se távol

Benned az Ég, s minden eléd jön: Indulj hát!

Mit hozhat el még ez az élet, döntened kell, s mindenki téved,

De elkisér majd végig a Lélek: Indulj hát!

Nem feled el, itt marad véled, ha fáj a világ, símogat téged.

Rózsaszirom hull le eléd és gyógyulsz már!

Lesz aki majd sokszor eltéved, s ha emlékszel rá mit kapsz ma végleg:

Ég az a Tűz, s kisér a Lélek jöjj Hozzá!

2. Életeden egymagad mész át s minden erőd benned van,

nézd hát mit mond a csend, mert odabent a Lélek vár!

Boldog idő, ő van ott Néked s nincs oly erő, mi legyőzhet Téged

Szent öröm ér, szeretet szárnyán száll hozzád!

Benned a Tűz életeti léted, mit mosolyod bizonyít végleg.

Tekinteted őszintesége hangol rá.

Összeköt Ő téged az éggel, emberi lényt ember lénnyel,

Örökre ég, és soha el nem alszik már!

Benned a Tűz, s örökké tart a boldogság!

Ég az a Tűz és soha el nem alszik már!

2009.8.22. Fiam bérmálásához

D.M.

Szentháromság - Atya ki teremtettél

Atya ki teremtettél - Szentháromság

Refr.:

Atya ki teremtettél hallgasd meg imánk!

Fiú ki éltél emberként töltsd be testünk templomát!

Szentlélek, Vígasztaló, elménk nagy tüze,

Szentháromság Istenünk jöjj most értünk le.

1. Lelkünk tikkadt földje vár, szívünk örömért kiált,

Nyújtsd ki szerető karjaid, old el rabigánk!

Refr.:

2.Lelkünk tükre tiszta légy! Szenny és bűn ne rontsa szét,

Ne lepje homály fényedet, oszoljon szerteszét!

Refr.:

3. Angyaloknak nagyhadát küldd el védelmünkre hát,

Őrizzék bennünk fényedet, gyűjtsék olaját!

Refr.:

4. Reád bízzuk életünk, maradj velünk Istenünk!

Vezessed éltünk lépteit, hogy hozzád érhessünk!

Refr.:

5. Ó Mária, jó Anyánk, vidd fel égbe az imánk!

Istennek Anyja légy velünk, köntösöd borítsd ránk!

Refr.: