Lágy szellő fújja arcodat
Hűsítse forró homlokodat.
Engedd ki égő könnyeid,
A fájdalom az, mi meggyógyít!
Csak mélyről látszik a magasság,
Csak sötétben világít fény.
Nem tudod mi az a boldogság,
ha nem borít el a mély.
Refr.
Hát engedd, hogy fájjon a bánat
bár úgy tünik túl nehéz,
Hidd el,Isten keze nem várat,
Megvígasztal, csak ne félj!
Szomorúság is kellhet,
mert nélküle nincsen jó.
Isten megmérte ezt a terhet,
elbírod, tudja jól!
Nap sugarát rád fordítja Ő,
könnyeidet letörölni jő.
Gondja van, hogy veled legyen az,
Kinek szelíd mosolya elég vigasz.
Azt hiszed lent vagy a föld mélyén
pedig angyalok visznek át
életed legnehezbb részén
melyből nyílik a menyország.
Refr.
Tudnod kell, hogy erőd van elég!
Eltervezte Isten azt már rég,
hogy terhed nem lehet, csak akkora
mit elbír minden Isten vándora.
Eljön majd újra a boldogság,
sötétség helyett a fény.
Ha megéled szívednek fájdalmát
körül vesz téged az ég!
Refr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése